blindfriendly
rss
Költségvetési Ellenőrző Bizottság

Rapporteur:

ECA Special Report 13/20 09.
Delegating implementing tasks to executive agencies: a successful option?
Jelentéstevő: Európai Számvevőszék Külön jelentése 13/2009.
 
Sikeres megoldás-e a végrehajtási feladatok kiszervezése végrehajtó ügynökségekhez?
 
A végrehajtó ügynökségek viszonylag új keletű jelenségek az EU intézményi palettáján. 2003 óta 6 végrehajtó ügynökség jött létre. Az ügynökségek 2013-ig mintegy 32 milliárd euró pénzügyi keret kezeléséért felelnek. A 2009-re engedélyezett alkalmazotti létszám 1339 fő, túlnyomó részt szerződéses munkatársak.
A végrehajtó ügynökségek olyan jogi személyiségű közösségi szervek, melyeket az Európai Bizottság hoz létre és hatalmaz fel arra, hogy végrehajtsák az EU kiadási programjainak bizonyos vagy teljes részét. Az irányelvek kidolgozásáért és a kiszervezett tevékenységek felügyeletéért azonban továbbra is az Európai Bizottság felel.
Az Európai Számvevőszék végzi a végrehajtó ügynökségek átfogó auditját. Az ellenőrzés fő célja az, hogy megvizsgálják: az operatív feladatoknak a végrehajtó ügynökségekhez történt kiszervezése sikeres eszköze volt-e az EU költségvetés végrehajtásának, az egyes ügynökségek létrehozásáról hozott döntések kellően alá voltak-e támasztva, milyen előnyöket sikerült realizálni a költségcsökkentés, valamint a teljesítmény és egyéb hatékonysági tényezők területén, továbbá a Bizottság hatékonyan teljesítette-e felügyeleti szerepét.
Az Európai Bizottságnak az ügynökségek tevékenysége felett gyakorolt ellenőrzését még hatékonyabbá kell tenni, továbbá olyan új mutatók kialakítása látszik szükségesnek, melyek segítik az illetékes főigazgatóságok munkáját az ügynökségek teljesítményének mérésében.
A végrehajtó ügynökségek létrehozását nem csupán a létszám-megtakarításnak kellene motiválnia, hanem elsősorban annak a szándéknak, hogy azok javítsák a szolgáltatás minőségét az olyan programokban, ahol a szakpolitika és végrehajtási feladatok egyértelmű szétválasztása lehetővé tenné a Bizottság számára, hogy erőfeszítéseit a stratégiai kérdésekre összpontosítsa.
 
Shadow Rapporteur:
2008. Discharge: European Parliament
Árnyékjelentéstevő:
 
Az Európai Parlament 2008 zárszámadása
 
Mióta az adminisztrációs reformmal az EU intézményeinek pénzügyi menedzsmentje centralizáltról decentralizálttá változott, a Cocobu mindig nagy figyelmet fordított az általa ellenőrzött intézmények belső ellenőrzési rendszerének megfelelő működésére.
A decentralizált finanszírozási rendszer azt jelenti, hogy a belső ellenőrzési rendszerek felállítása az egyes engedélyezési joggal rendelkező tisztviselők feladata és felelőssége. A központi pénzügyi ellenőrzést a reformot követően az egyes részlegeken belül létrehozott belső ellenőrzési rendszerek váltották föl. Ebből egyenesen következik, hogy a belső ellenőrzési rendszereknek hatékonynak és eredményesnek kell lenniük, ha a közpénzek megfelelő felhasználását követni kívánjuk.
Az idei vizsgálat a hangsúlyt az Európai Parlament belső ellenőrző rendszerére fektette. Az önmagunkkal szemben támasztott követelményszintnek magasabbnak kell lennie annál, mint amit másoktól elvárunk, mert ez a hitelességünknek és becsületünknek a záloga.
 
A Parlament szerteágazó tevékenységeit figyelembe véve a belső ellenőrzési rendszernek erősebbnek, érzékenyebbnek és hatékonyabbnak kell lennie annál, mint amit a Pénzügyi Szabályzat ténylegesen megszab. Az EP vezetésének ezzel kapcsolatban több kérdést tettünk fel.
A belső ellenőrzési szolgálatnak a Főtitkár hivatalához való csatolása igen fontos döntés, mert ezáltal valóban megnövekszik a belső ellenőr függetlensége, továbbá ez a megoldás áll összhangban a nemzetközi auditing szabványokkal és gyakorlattal.
A 2009-es éves tevékenységi jelentésre vonatkozó utasítások szigorúbbak lettek, mint korábban. Amint azonban azt már korábban is jeleztük, a minimális belső ellenőrzési szabványok megerősítését önmagában nem találtuk elegendőnek a belső ellenőrzési rendszer hatékonyságának biztosítására.
A képviselőházban hagyományosan a Parlament „jogalkotói hatalmát” tekintjük a ház legfontosabb tevékenységének. A Parlament jogalkotói hatalma kétségtelenül fontos, azonban a Lisszaboni Szerződés életbelépése által kiváltott nagy lelkesedés közepette sem szabad megfeledkezni arról, hogy a Parlamentnek fontos ellenőrző és felügyeleti feladatai is vannak.
 
Shadow Rapporteur:
ECA Special Report 8/2009:
Networks of excellence and integrated projects in Community Research policy: did they achieve their objectives?
Árnyékjelentéstevő:
Európai Számvevőszék Különjelentése 8/2009
 
Elérték-e céljaikat a Közösség Kutatási politikájában a „Kiválósági hálózatok” és az „Integrált projektek”?
 
Az Európai Unió egyik igen fontos feladatának tekinti az európai kutatási tevékenységek figyelemmel kísérését. A kutatási tevékenységek hatékonyságára a beruházások szétaprózott volta azonban negatív hatást gyakorol. Ennek kiküszöbölésére lett létrehozva az uniós intézkedések részeként a hatodik keretprogram két új eszköze: a kiválósági hálózatok, illetőleg az integrált projektek.
A keretprogramokban résztvevő intézmények tapasztalatai rávilágítanak azokra a feltételekre, amelyek megteremtése a jövőben növelhetik a részvételi aktivitást, továbbá arra, hogy milyen segítséget kellene nyújtani a közösségi programok célkitűzéseinek jobb eléréséhez.
A projektek megvalósítása során sem a projektterv, sem a pénzügyi terv nem változott érdemben a pályázatban megjelölthöz képest. Ugyanakkor sokaknak nehézséget okozott a támogatások folyósításának késedelme. Különösen most, amikor a kisvállalkozások amúgy is szenvednek a késedelmessé vált fizetésektől, a Bizottságnak további erőfeszítéseket kellene tennie a kifizetések gyorsítására.
Sokszor okoz gondot az önrész előteremtése is. Az Európai Parlament emellett régóta szorgalmazza a vállalkozások adminisztrációs terheinek enyhítését, most azonban ennek még nagyobb jelentősége van.
A projektek elutasításának tartalmi okai között a válaszadók a leggyakrabban az „Overall Threshold”-ot említették (44%), vagyis a pályázatok sok esetben ugyan egyik konkrét feltételen sem buktak el, de az összpontszámuk mégsem érte el az előírt minimum szintet. A konkrét feltételek közül a legtöbbeknek a „Potential Impact” és a „Scientific & Technological Excellence” teljesítése okozott gondot. E vonatkozásban igen fontos volna jogi- és adminisztratív segítség nyújtása a pályázók számára. Összegezve: szélesíteni kell az igénybe vehető segítség körét, meg kell teremteni a felhalmozott információ és tudás átadását segítő infrastruktúrát, figyelemmel kell kísérni, hogy az új eszközök sikeresen segítették-e elő a kutatási együttműködést, valamint sikerült-e a célkitűzéseket megvalósítani.
 
 E.E.A.S. PACKAGE:
Draftsperson:  EEAS Staff Regulation
Véleményelőadó: Költségvetési Ellenőrző Bizottság a Jogi Bizottság részére véleménytervezet készítése az EKSZ Európai Külügyi Szolgálat tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról, valamint az alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek módosításáról
 
A Lisszaboni Szerződés gyakorlatba való átültetésének az egyik legsürgetőbb feladata az új, egységes Európai Unió Külügyi Szolgálat (EKSZ) felállítása. Az erős és jól működő Külügyi Szolgálat gondos és előrelátó előkészítést, költséghatékony létrehozást, valamint kiszámítható és átlátható működést igényel. Ezek a feltételek akkor teljesíthetőek, ha az új szervezet létrehozása az Európai Bizottság, a Tanács, valamint a Parlament és annak illetékes bizottságai szoros csapatmunkájára épül, s valamennyi lényeges részlet összehangolásán alapul.
Az EKSZ létrehozásának és működésének egyik alapvető előfeltétele annak meghatározása, hogy az új testület mekkora költségvetést igényel, illetőleg az, hogy milyen forrásokból és milyen feltételekkel jut hozzá a szükséges összegekhez.
Az új szervezet hatékony működésének a zálogát az áttekinthető és egyszerű szervezeti felépítés, az egyértelmű működési szabályok, valamint az emberi erőforrás-gazdálkodással kapcsolatos kérdések megfelelő szabályozása jelentik.
Az EKSZ munkatársai három forrásból, az EU intézményeiből, a Tagállamokból és szükség szerint a fogadó ország szakértőiből verbuválódnak. Az EU intézményeiből érkező és a tagállami alkalmazottak között teljes egyenlőség megteremtése szükséges szolgálati idejük alatt.
Hasonlóan fontos, hogy mind a három csoportban a kiválasztás elve és gyakorlata átlátható és egységes folyamatokon, valamint követelményeken alapuljon.
Ugyancsak fontos, hogy a fegyelmi eljárás megegyezzen az európai intézményeknél követett gyakorlattal. Ennek egyik fontos biztosítéka az, hogy ne elkülönült testület tárgyalja az idetartozó ügyet.
A teljes személyzeti szabályzat és az alkalmazási feltételek tekintetében az egyik fő feladatot a külügyminiszterek tanácsa madridi megállapodása végrehajtásának ellenőrzése jelenti.
 
Oldal nyomtatása