A jelenleg kifejlesztés alatt álló Galileo Európa globális navigációs műholdrendszere (GNSS) az amerikai GPS rendszer európai megfelelője, az Európai Bizottság és az Európai Űrügynökség közös kezdeményezése. A Galileo története 1994-ben kezdődött, amikor az Európai Bizottság javaslatot tett Európa szerepvállalására a műholdas navigáció terén.

A 2010-es magyarországi ár- és belvízhelyzet is rávilágított arra, milyen fontos a természeti katasztrófák mind pontosabb előrejelzése, éppen ezért a következő hétéves pénzügyi keretnek figyelembe kell vennie olyan megfelelő uniós eszközöket és támogatási rendszereket is, amelyek lehetővé teszik az űrkutatásba, valamint az Európát és polgárait szolgáló, a világűrbe telepített alkalmazásokba történő hosszú távú uniós befektetéseket – fogalmazott Herczog Edit.

Összességében a program biztonságos működéséhez továbbra is szükség van a megfelelő uniós eszközök és finanszírozási rendszerek kialakítására, figyelembe véve az űrszektor sajátosságait, illetve a kiegyensúlyozott ipari struktúra szükségességét. Ehhez bővíteni kell a hetedik kutatási keretprogram 2007–2013 közötti előirányzatait, hiszen az FP7 keretből 200 millió euróval egészítik ki a most megszavazott forrást.

EU költségvetése 2013 után

Megkezdődött a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó vita az uniós intézményekben. Az európai parlamenti álláspont szerint a jelenlegi költségvetés nem fedezi kellőképpen a XXI. század kihívásainak való megfeleléshez szükséges pénzügyi igényeket – állapítja meg Herczog Edit. A képviselő ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő egy olyan bátor, ambiciózus, de egyben megvalósítható új költségvetési modellt, amellyel sikerre lehetne vinni az EU 2020 stratégiát.

2011-es EU költségvetés

Herczog Edit megszavazott jelentésében arra hívta fel a figyelmet, hogy komoly versenyhátrányba kerülhet az EU a világ többi gazdasági térségével szemben, ha ahelyett, hogy a növekedésbe fektetne, folyamatosan megnyirbálja a költségvetését, éppen ezért kihangsúlyozza, hogy nem áldozhatjuk fel a növekedést és a versenyképességet a költségvetési megszorítások érdekében.

Ismert, hogy az Európai Bizottság megszorító lépései után a Tanács további, a költségvetési mozgásteret szűkítő döntését követően az előirányzathoz képest közel 3 milliárd euróval kevesebből gazdálkodhat az EU 2011-ben. A képviselő szerint természetesen alkalmazkodni kell a válság okozta új helyzethez, de nem a versenyképességi és foglalkoztatási fejezet ilyen mértékű visszavágásával.

Márpedig a büdzsé öt fejezete közül éppen a versenyképesség terén szenvedi el a közösség az egyik legnagyobb visszaesést. Ez olyan, a XXI. század Európáját megalapozó programokat sodorhat veszélybe, mint a kkv-k támogatása, a különféle innovációs programok, a stratégiai jelentőségű európai űrpolitika, a 100%-os internetes lefedettség kialakítása, vagy éppen az új energiahordozók kifejlesztését és az energiahatékonyság javítását célzó SET-Plan.