Herczog Edit szerint jelenleg az energia- és klímacsomag bevezetése, a különféle nemzetközi klímavédelmi megállapodások megkötése, a nukleáris hulladékkezelés kérdéseinek megoldása, az energiahatékonyság növelése, illetve az új, innovatív technológiákra épülő energia-infrastruktúrák fejlesztésének felgyorsítása állnak az EU érdeklődésének középpontjában. Ugyanilyen fontos, hogy az energiaellátás biztonsága szempontjából kulcsfontosságú beruházások – mint a Nabucco, a déli gázfolyosó, a cseppfolyós gázok behozatala és a balti területek bekapcsolása Európa ellátásába – mielőbb körvonalazódjanak. Mivel a transzatlanti kapcsolatok erősítése mindkét fél számára stratégiai fontosságú, a következő EU-elnökségek, így a 2011-es magyar feladata lesz a 2009 novemberében indult Európai-Amerikai Energiatanács munkájának felpörgetése is – jelezte a szakpolitikus.

 

 Magyarország 2020-as energiafüggetlensége talán elhamarkodott kívánság, mindenképpen figyelembe kell azonban venni, hogy hosszú távú cél Európa teljes függetlenítése a külső energiaforrásoktól. Ezen a területen – belföldi források hiányában – csakis az új energiatermelő technológiák fejlesztésének dinamizálásával érhetünk el sikereket. A magyar elnökség egyik stratégiai feladata lesz, hogy növekedjék a magyar tudományos és pénzügyi részvétel ezekben a nagy tudományos beruházásokban – utalt Herczog Edit a körvonalazódó neutronkutatóra, a „szuperlézerre” vagy az európai fúziós erőműre.

 

 A szocialista képviselő felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar elnökség kezében hatalmas lehetőségek lesznek az európai energiapolitika alakítására, hiszen a következő időszakban kell kidolgozni Európa eddiginél hatékonyabb válaszát az orosz-ukrán vitához hasonló helyzetekre, tovább kell erősíteni és többirányúvá tenni a külkapcsolatokat, egységesíteni kell Európa hangját energiakérdésekben, és erősíteni, intézményesíteni kell a tagállamok közötti szolidaritást is.